elso nap

Tegnap este fel 12 tajekan megerkeztunk Amsterdamba. Az ut zokkenomentesen telt, osszesen egy kisebb dugoba keveredtunk a tobb, mint 1400 km alatt. Az elso pozitiv elmeny Hollandiaval kapcsolatban az a csaknem 150 km hosszusagu autopalyaszakasz volt, mely Amsterdamig vegig ki volt vilagitva, kb mint otthon az M1-M7 kivezeto; ezzel szemben a sebessegkorlat korantsem volt olyan barati, mint a korabbi nemet szakaszon. Imadott Juttankat, a GPS-t (Dini, Bence: a hangja meg mindig olyan, mint Horn Gyulae!) Apu addig dicserte mig siman elkavart minket a belvarosban igy egy feloras kerulovel sikerult a szallodat megtalalnunk – miutan kikapcsoltuk a keszuleket. Nagyon ehesek leven a faradtsagunk ellenere bemasztunk a varosba, mely azonnal a jellegzetes arcat mutatta: mindenhonnan arado fuszag, gyonyoru kurvak a kirakatokban es megannyi fiatal meg hetfo ejjel is az utcakon. Ettunk egy felejtheto azsiait majd hazatertunk. Mondanom sem kell, hogy Apu folyton meselt a rengeteg elmenyerol (aki nem tudna: o elt itt 23 eve tobb honapot osztondijaskent, szoval elegge vagja a helyet).

Ma a szallaskeres jegyeben telik, egyelore jo hirekkel nem tudok meg szolgalni, keresgelunk, regisztralunk, jelentkezunk, elobb utobb sikerrel jarunk ugy is. Egesz nap jarjuk a varost, mely tenyleg nem nagy, szuper a hangulat, asszem elvezni fogom. Az emberek baratsagosak es segitokeszek, mosolyognak es rengetegen vannak beszivva. Marha vicces. Ennyi bingat meg eletemben nem lattam, tobb a kerekparut, mint az autoknak valo uttest - mar alig varom, hogy nekem is meglegyen a sajat bicom. Vettem egy kis gagyi nokiat, szoval van mar szamom is, ezen persze ne keressetek, ugy is egy ideig bekapcsolva tartom a magyart, de azert a biztonsag kedveert megadom: 0031681877162.

Holnap kezdodik az introduction week, ahol megkezdodik a networking, talan ott lesznek meg szabad szobak, meg jo arcok, de nincs panik, van meg idonk, hogy megtalaljam az idealis hajlekot.